Csocsó Avagy Éljen Május Elseje | Kötelező Filmek - Csocsó, Avagy Éljen Május Elseje! (2001) - Corn &Amp; Soda
Thu, 21 Oct 2021 20:56:41 +0000
- Alszoeveg
- Teljes film
- Csocsó, avagy éljen május elseje! – Wikipédia
- Kötelező filmek - Csocsó, avagy éljen május elseje! (2001) - Corn & Soda
- Csocsó, avagy éljen május elseje
Csocsó, avagy éljen május elseje! 2001-es magyar film Rendező Koltai Róbert Producer Garami Gábor Műfaj filmvígjáték Forgatókönyvíró Nógrádi Gábor Koltai Róbert Főszerepben Koltai Róbert Zene Dés László Operatőr Máthé Tibor Vágó Miklós Mari Jelmeztervező Szakácsi Györgyi Gyártás Gyártó Magic Media Budapest Film Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 94 perc Forgalmazás Forgalmazó Budapest Film Bemutató 2001. december 5. (premier) 2001. december 6. 2001. december 14. 2002. február 4. június 22. Korhatár 12 év További információk IMDb A Csocsó, avagy éljen május elseje! 2001 -ben bemutatott magyar filmvígjáték, melyet Nógrádi Gábor és Koltai Róbert forgatókönyve alapján Koltai Róbert rendezett és a főszerepet is ő alakítja. További fontosabb szerepekben Králik Attila, Máté Gábor, Gáspár Sándor, Kováts Adél és Stohl András látható. A produceri feladatokat Garami Gábor látta el, a film zenéjét Dés László szerezte. Az 1950-es évek Acélvárosában játszódó film Csomai "Csocsó" Gusztávnak történetét meséli el, aki öntörvényűsége és szabad természete miatt folyamatosan bajba keveredik.
Alszoeveg
A tegnapi napon hagytuk magunk mögött az egykor a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" keresztelt május 1-jei jeles napot. Ennek apropóján ajánljuk figyelmetekbe, és tesszük kötelezővé Koltai Róbert, e kétesen ünnepi nap témája köré épült alkotását: a Csocsó, vagy éljen május elsejét! (2001). Koltai ezt az ünnepet megörökítve – a lehető legstílszerűbben – a korai '50-es évek Rákosi-korszakába illesztette a filmet. A produkció gyakorlatilag nem más, mint egy erős társadalomkritika a kommunizmus "fénykoráról", melynek mosolygós életképeket villantva mutat fityiszt. A korszak kiválasztása kissé merésznek tűnhet egy vígjátékhoz, ezért is válik olykor kényszeredetten parodisztikussá. A tanú (1969) után ugyanakkor mondhat-e bármi újat ebben a témakörben egy filmalkotás!? A válasz egyértelmű: nem. A Csocsó azonban inkább embermese egy életvidám kisember köré fonódva, mely nem titkoltan számos párhuzamot mutat az örök optimista vállfaárus keserédes komédiájával. ( Sose halunk meg, 1993) Már maga a keret, melybe a sztorit foglalták, az is kísértetiesen hajaz korábbi alkotására… Hiszen ezúttal is egy visszatekintésben elevenedik meg Gyuszi, akarom mondani Csocsó bácsi története.
Teljes film
A film jeleneteit Dunaújvárosban, [1] illetve a pilisvörösvári vasútállomáson forgatták. [2] Cselekmény [ szerkesztés] A 2000-es évek elején a film főszereplője, Pék Zsolt visszatér a szocialista rendszerben Acélvárosnak nevezett szülővárosába, hogy részt vegyen tanára és barátja, Csomai Gusztáv, ismertebb becenevén Csocsó emléktáblájának felavatásán. Az ünnepséget egy hirtelen jött szélvihar szakítja meg, majd Zsolt egykori tornatanárnője, valamint gyermekkori naplója segítségével visszaemlékszik az 50 évvel korábban történt eseményekre, amikor tizenhárom éves általános iskolás volt. 1952-ben Acélváros iskolája is a majálisra készül, de a kezdő tornatanárnő képtelen fegyelmezni a gyerekeket. Zsolt édesapja, Pék Antal, a helyi párttitkár kihozza a börtönből gyerekkori barátját, az orosz-testnevelés szakos, mindig szabadszájú és életvidám tanárt, Csocsót. Ez ellen Gubinyi Dezső, a nyilasból lett ÁVH alezredes hevesen tiltakozik – Csocsót ő juttatta börtönbe egy rendszerellenes dal éneklése miatt.
A címszerepben Koltai: a város bohóca s egyben lelke is. Mindenhol ott van, ahol szükség van rá, sőt sokszor még ott is, ahol nem kellene, hogy ott legyen. Ő az iskola kényszerűen kinevezett, csupán "da-net" szinten beszélő orosz tanára, a május elsejei ünnep főszervezője, az NB I felé kacsingató városi focicsapat edzője s egy személyben védangyala, de ha épp nincs más dolga, akkor jóbarátja családjának problémáit igyekszik megoldani. Hiába törekszik a rendszer, élén a Gáspár Sándor alakította Gubinyi elvtárssal, hogy akár erőszakkal is félreállítsa. Ő mindenhez optimistán, életigenlően áll, sosem panaszkodik, s még a munkatáborba is széles vigyorral vonul be. A történet néhány április végi nap eseményeit beszéli el, amikor is mindenki a május elsejei felvonulás, illetve a városi focicsapat döntő meccsének lázában ég. A film ezen a szálon fut, ez azonban csupán amolyan kötelező körítés. Inkább rövid, komikus (vagy annak szánt) epizódok összessége, mely mereven egy irányba, a finálé felé mutat, hogy aztán röpke másfél óra után ellebegjen a fellegekbe.
Csocsó, avagy éljen május elseje! – Wikipédia
A múltidéző história színhelye a kommunizmust mérsékelt, ugyanakkor kötelező lelkesedéssel fogadó Duna menti település, Acélváros. Itt él és munkálkodik a korszak minden jellegzetes zsánere: az ÁVH veszetten vesztes kopója és fanatikus hóhérjai, az "ember" archetípusaként ábrázolt párttitkár, a város sztárfocistája, a kirendelt "fő" elvtársak, vagy éppen a szocializmus eszméi elől Tokajba menekülő nagyapa. És persze, az amolyan magyar Svejkként ábrázolt kisember, Csomai Gusztáv, az egész város "Csocsója" (Koltai Róbert). Ezekhez a szerepekhez pedig Koltai igazi sztárparádét sorakoztatott fel. Mellék- és főszerepekben feltűnik Gáspár Sándor, Kern András, Máté Gábor, Zenthe Ferenc, Stohl András, Básti Juli, Pogány Judit vagy Kováts Adél. Nem véletlen tehát, hogy a filmet inkább a karakterek viszik a hátukon, mint maga a történet. Igazából háttértudás nélkül is egyértelműen megállapítható, hogy a rendezői székben egy színész ült. Koltai a művészeit teljesen "szabad pórázra engedte", így mindenki kiteljesedhetett a saját szerepében.
Kötelező filmek - Csocsó, avagy éljen május elseje! (2001) - Corn & Soda
Ez a weboldal sütiket használ Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg. Elengedhetetlen Statisztikai Megértettem
Csocsó, avagy éljen május elseje
Dés László melódiái pedig zseniális aláfestést adnak ehhez, ahogyan Máthé Tibor letisztult képei is az optimizmus lencséjén át tárják elénk a korszak atmoszféráját. A Csocsó, avagy éljen május elseje! nem tartogat semmilyen tanulságot, bevallottan nem is célja. Nem tanmese egy letűnt, agresszióval fűszerezett korról. Egyszerűen "Nagysztalin" szellemének és az ÁVH terror uralta társadalomnak a kigúnyolása egy életigenlő kisember történetén keresztül. Miért kötelező megnézni? Koltai Róbert 2001-es karikatúrája nem egy felejthetetlen alkotás. Ugyanakkor görbe tükröt tartva, vidáman, mégis hitelesen nyújt betekintést hazánk egy félelemmel telített korszakába és társadalmába, a magyar színjátszás színe-javát felsorakoztatva.
A felesége miatt bánkódó részeg Gubinyit Csocsó próbálja vigasztalni és lebeszélni az öngyilkosságról. Gubinyi ezt azzal "hálálja meg", hogy másnap letartóztattatja Csocsót (annak a lőfegyvernek a jogtalan birtoklásával megvádolva, amelyet beszámíthatatlan állapotban épp az alezredes bízott rá), de Pék elvtárs ismét megoldja az ügyet. A május elsejei felvonulás jól indul, azonban egy váratlanul jött szélvihar tönkreteszi az ünnepséget. A megbomlott elméjű Gubinyi Csocsót okolja mindezért és fegyvert szegez rá, ám mielőtt lelőhetné, Csocsó léggömbök közé gabalyodik és felrepül az égbe. Zsoltika mégsem aggódik érte, mert tudja, hogy édesapja úgyis megint hazahozza majd.
- Dr. Bálint Katalin Szemész, Veszprém
- Eladó kinect játékok - Magyarország apróhirdetések - Jófogás
- Csocsó, avagy éljen május elseje