Soros György A Nyílt Társadalom
Thu, 21 Oct 2021 18:28:21 +0000
- Soros hódolói
- Soros György: A nyílt társadalom avagy a globális kapitalizmus megreformálása | bookline
A gyermekek védelmében hozott magyar jogszabály elfogadása óta nemzetközi össztűz alá került a magyar kormány. Orbán Viktor kormányfő a múlt heti brüsszeli csúcs után írásában úgy fogalmazott, hogy az Európai Tanács legutóbbi ülésén falanxban vonultak föl a szivárvány zászlós miniszterelnökök. Az Origo beszámolója szerint a magyar milliárdos spekuláns által finanszírozott szervezetek állnak a a magyar jogszabályt érintő támadások mögött. Ezek a civilszervezetek kezdték pedofilellenes jogszabályt homofób törvénynek titulálni. A hadjáratba beszállt a Soros szervezetek zászlóshajója, a Nyílt Társadalom Alapítvány is. A szervezet európai és eurázsiai vezetője Daniela Schwarzer határozott kiállásra szólította fel a brüsszeli vezetést. Az uniós vezetőknek hangosan és világosan ki kell mondaniuk: az alapvető értékek és mindenki jogainak tiszteletben tartása az uniós tagság ára – mondta. "Ha Magyarország nem akar e szabályok szerint játszani, akkor el kell fogadnia, hogy a tagsággal járó előnyök – mint az uniós forrásokhoz való hozzáférés és a döntéshozatalba történő beleszólás – visszavonhatók.
Soros hódolói
2021. július 9. péntek. 14:35 Noha Soros György saját bevallása szerint a társadalom által meg nem hallgatott csoportokat támogatja, Hollandiában szinte kivétel nélkül olyan radikális baloldali témákba avatkozik bele, amelyeket a külügyminisztérium és a Demokrácia és Média Alapítvány is előszeretettel támogat. Mindenbe beleüti az orrát, legyen szó a migráció, a rasszimus, az iszlám vagy a hollandiai droghasználat területe. A cikk szerint a Nyílt Társadalom Alapítványok fellépése három témakörhöz kapcsolódik: a multikulturalizmus, a nyitott határok és a rasszizmus elleni küzdelem is terítéken van náluk. Az OSF ezen célok elérése érdekében beveti a nehéztüzérséget: elsősorban NGO-kon keresztül, bírósági ügyekkel igyekszik a közvéleményt befolyásolni. Soros megnyitotta a pénzcsapot Azoban a Soros-szervezetek itt sem álltak meg, a rendőrségi etnikai profilozáshoz kapcsolódóan támogatták egy dokumentumfilm elkészítését. A Demokrácia és Média Alapítvánnyal együttműködésben az iszlamofóbia ellen kívántak fellépni, évi százezer dolláros támogatással, ebből a pénzből létrejött egy iszlamofóbiával kapcsolatos eseteket kezelő bejelentőpont, illetve egy reklámfilm is.
"De valami kisiklott. A 2008-as válság nyomán az egyenlők önkéntes társulása hitelezők és adósok kapcsolatává alakult, amelyben az adósok nem tudták teljesíteni kötelezettségeiket, miközben a feltételeket a hitelezők szabták. Ez a viszony sem önkéntes nem volt, sem egyenlő. " Németország önző Soros Németország történelmi felelősségét is látja a kialakult helyzetben. Szerinte a II. világháború után az Egyesült Államok olyan politikát valósított meg a Marshall-tervvel, amely segített talpra állítani Európát, ezzel szemben a 2008-as válság után az EU vezető állama, Németország a szűkkörű érdekeit szolgáló megszorítási programot kényszerítette az EU-ra. Az egyesítés előtt Németország az integráció motorja volt, ám az NSZK és az NDK újraegyesítése túl költségesnek bizonyult, így 2008-ban Németország nem érezte elég erősnek magát ahhoz, hogy újabb kötelezettségeket vállaljon át. "Angela Merkel helyesen érzékelte választói akaratát, és állt ki amellett, hogy minden ország magáért feleljen. Ez volt a dezintegráció kezdete. "
Álláspontja szerint ugyanis a kormányok nem alkalmasak arra, hogy működtessék a nemzetállamok intézményeit, gazdaságát, vállalatait. Ezért mint leszögezte: a hálózat aktivistáira vár a feladat, hogy a kormányok megbuktatása után, a nyílt társadalom kiteljesedésekor átvegyék ezen felvilágosult társadalmak és gazdaságok irányítását. És a cél, mint több könyvében leírta: hogy a Hálózat átvegye az ellenőrzést a világ és a nemzetállamok javai fölött. Soros ravasz és tapasztalt, de nem fantaszta. Tudja, hogy mindez még nem lenne elegendő ahhoz, hogy megszerezze a világ javai fölött a totális ellenőrzést. A "homo sorosiensis" megteremtése, az átnevelt emberekből álló élcsapat még nem lenne képes megvalósítani a nagy tervet, az általuk vezetett világállamot. Éppen ezért kitér arra is, miként lehet megszerezni az ellenőrzést az olyan világszervezetek, mint az ENSZ vagy az olyan formációk fölött, mint az Európai Parlament. Pontosan tudja, kinek mennyi az ára, és kész kipengetni a pénzt arra, hogy megvásárolja az uniós képviselők vagy ENSZ-tisztségviselők szimpátiáját, a mögöttük álló apparátusok alkalmazottainak munkáját (e sorok írója hajlik rá, hogy még pápát is sikerült vásárolnia).
- Soros György: A nyílt társadalom (Scolar Kiadó, 2001) - antikvarium.hu
- Óbudai egyetem keleti károly gazdasági kar vélemények
- Soros györgy a nylt társadalom
- Soros György: A nyílt társadalom védelmében (idézetek)
- Soros György újra megtámadta Magyarországot | Demokrata
- Index - Külföld - A nyílt társadalom védelmét kéri Soros György
Még a Zöld Baloldal (Zöldek) politikusai is kritikával illették akkor ezt a nyerészkedést.
Soros György: A nyílt társadalom avagy a globális kapitalizmus megreformálása | bookline
11. Szereti a sportokat. Néhány évvel ezelőttig még rendszeresen síelt és úszott reggelente az óceánban, teniszezni viszont a mai napig szokott. Szenvedélyesen szeret sakkozni, és tud is: Polgár Judittal kétszer is megmérkőzött, egyszer félbe maradt a parti, másodszor, Polgár szavaival élve, "ügyesen küzdött, de alulmaradt". 12. Intellektuális téren alighanem a világ egyik legtermékenyebb milliárdosa. Soros az elmúlt négy évtizedben tizennégy könyvet és több mint kétszáz esszét írt, ezek többségében újra és újra összefoglalja reflexivitás-elméletét. Elgondolásai nem csak pénzügyi sikereire hatottak ki, ez adta bázisát filantróp tevékenységének, közgazdasági megfigyeléseinek, történelemteóriáinak és filozófiatudományának is. Ahogy 1991-ben egy interjúban összefoglalta: elmélete tulajdonképpen életfilozófia. A júniusi magazinban Soros György portréja, filozófiája, filantróp tevékenységei és befektetései mellett megírtuk többek között a Lush sztoriját is, és összeállítottuk a legforróbb magyar startupok listáját.
Ha elfogadják, a Belügyminisztérium felhatalmazást kaphat például a civilek titkosszolgálati módszerekkel történő megfigyelésére. Soros György 1984-ben hozta létre első jótékonysági alapítványát az akkor még kommunista Magyarországon. A rendszerváltás idején fénymásoló gépekkel látták el az egyetemeket, könyvtárakat, civil szervezeteket, majd egymillió dolláros alappal segítették a demokratikus ellenzéki szervezeteket, köztük a Fideszt is. A Soros Alapítvány 2007-ben megszűnt, feladatát az 1993-ban alakult Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány, a későbbi Nyílt Társadalom Alapítványok vették át. Az alapítványok az elmúlt három évtizedben számos kezdeményezést támogattak, így az iskolatejprogramot, lap- és könyvkiadók tevékenységét, a Közép-európai Egyetem (CEU) létrehozását Budapesten, óvodákra, középiskolákra és egyetemekre kiterjedő modernizációs programot indítottak, segítették orvosok külföldi képzését, az egészségügy modernizációját, a hospice-mozgalmat, a romák életkörülményeinek és foglalkoztatási kilátásainak javítását.
A cikkben hozzáteszik, míg Soros György a Nyílt Társadalom Alapítványon és más NGO-kon keresztül támogatásokkal és bírósági ügyekkel igyekszik a közvéleményt befolyásolni, a háttérben 2016-ban több száz szociális bérlakást vásárolt fel a hollandiai Arnhemben, amelyeket két évvel később óriási haszonnal értékesített.
Vagyis a nemzetállami vezetők. A CEU, azaz a Soros-egyetem oktatója szerint egyébként a könyvben a szerző maga cáfolja, hogy bevándorlók betelepítését szorgalmazná Európában, mondván, nem lehet arra kényszeríteni az egyes államokat, hogy akaratuk ellenére menedékkérőket fogadjanak be. Érvelésének másik fele azonban mintha zárójelbe tenné a tisztázásnak szánt kitételt: a menedékkérőket sem lehet arra kényszeríteni, hogy olyan helyre menjenek, ahova nem akarnak, ami nem a célországuk. Vagyis nem korlátozhatók mozgásukban holmi határokkal. Az expolitikus olvasatában egyébként Soros a civilek erősítését és a kritikus gondolkodásra nevelő oktatást akarja elsősorban elérni, és némi önkritikával megjegyezte, a CEU "kiutálásának" egyik eredője lehetett, hogy az intézmény a csaknem három évtized alatt nem eresztett gyökeret Magyarországon. Részben azért, mert alig volt magyar diákja. Sajnos. Pedig – így Balázs Péter – a "szilárd és virágzó" CEU lehetett volna a Soros saját emlékművének szánt, minap bejelentett, és a könyvben is említett nemzetközi egyetemi világhálózat tengelye.
Nyílt társadalom – jobban hangzik, mint amilyen Soros György legfőbb zászlóshajója, a Nyílt Társadalom Alapítványok számos szervezetet és vállalatot foglal magába. Többségükről valószínűleg eddig még soha nem is hallottunk, sokuk közülük pedig nagyon ártalmatlannak tűnhet – ilyen volt péládul a rendőrellenes támadások támogatása a Black Lives Matter mozgalmon keresztül. A szervezet Karl Popper, egy XX. századi kritikus elképzelésén alapszik. Popper a " tolerancia paradoxonáról " ismert, amely lényegében azt állítja, hogy a liberálisoknak abba kell hagyniuk a vélemények sokféleségének tolerálását, amikor az fenyegetni kezdi a liberalizmust. Nyilvánvalóan senki sem vágyik egy zárt társadalomra, így a "nyílt társadalom" megnevezése sokak számára vonzónak bizonyulhat. És éppen ezt a trükköt használja fel Soros már ősidők óta: egy ártalmatlannak tűnő nevet, mely egyébként sokkal mélyebb gondolatokat rejt magában. Popper, Soros szellemi hőse egyébként nem volt kulturális marxista, végeredményben azonban a kidolgozott elmélete nem sok mindenben tér el a történelmi mozgalomtól.